Statisztikus Fizikai Szemináriumok |
Előadások 2014-ben --- Lectures 2014
1999
2000
2001
2002
2003
2004
2005
2006
2007
2008
2009 |
2014. február 19. Rácz Zoltán MTA–ELTE Elméleti Fizikai Kutatócsoport Chile: Az Atacama sivatagtól a Magellán szorosig Egy utazás képei, itt-ott tanulságokkal az extrém klímákról. |
2014. február 26. Haszpra Tímea MTA–ELTE Elméleti Fizikai Kutatócsoport A RePLaT modell és alkalmazása légköri szennyeződések terjedésének vizsgálatára (házivédés) A PhD munka során a jelölt a légköri aeroszol részecskék (pl. vulkani hamu) terjedésének fizikailag is jól értelmezhető leírására kifejlesztette a Real Particle Lagrangian Trajectory (RePLaT) lagrange-i terjedési modellt. A modell más, ismert, valós sűrűségű és méretű részecskék terjedését leíró lagrange-i terjedési modellekkel szemben magában foglalja a turbulens diffúzió hatását és a csapadék általi ülepedést is. A modell újdonsága az egyedi részecskékre vonatkoztatott nedves ülepedés beépítése, amely egy, a csapadékintenzitástól függő véletlen folyamatként van jelen a modellben. Mivel a RePLaT modell egyedi részecskék mozgását követi, alkalmas a sodródás és az ülepedés folyamatának a kaotikus viselkedés szempontjából történő tanulmányozására is. |
2014. március 5. Márfy János ELTE Elméleti Fizikai Tanszék Látogatás a Ben Gurion University-n: jégkorszakokról a sivatagban 2014 januárjában látogatást tettem a Ben Gurion University of the Negev-ben. Tartózkodásom során elsősorban a glaciális-interglaciális oszcillációk kapcsán felmerülő ún. "Sea Ice Switch" (SIS) mechanizmussal foglalkoztunk, mely a nagyságrendileg 100 ezer éves ciklikus eljegesedéseket az éghajlati rendszer belső dinamikájából eredezteti. Az elmélet eleganciája, hogy a kiváltó okok tisztán belső eredetűek, így az mentes a Föld pályaelemeiben periodikusan bekövetkező változásoktól, a külső eredetű Milankovitch-ciklusoktól. Előadásomban egy átfogó képet szeretnék adni a SIS mechanizmusról és megosztani BGU-n szerzett egyéb tapasztalataimat is. |
2014. március 12. Eisler Viktor ELTE Elméleti Fizikai Tanszék Felületi törvény sérülése nemegyensúlyi stacionárius állapotokban Kvantum-soktestrendszerekben a különböző részrendszerek korreláltságának egy gyakran használt mértéke az ún. kölcsönös információ. Egyensúlyi rendszerek esetén nagy általánosságban érvényes a felületi törvény, amely szerint egymással szomszédos részrendszerek kölcsönös információja a közös felülettel arányos. Az előadásban egy egyszerű egydimenziós példán megmutatom, hogy a felületi törvény sérülhet nemegyensúlyi állapotokban. |
2014. március 19. Lohner Roland ATOMKI, Debrecen Ion–atom ütközések klasszikus és kvázi-klasszikus vizsgálata Az 1960-as években a klasszikus pályameghatározáson alapuló módszerek reneszánsza kezdődött az atomfizikában. Az újjászületés legfontosabb alapját a számítógépek elterjedése képezte, ami pályák tízezreinek kiszámítását tette lehetővé. A kidolgozott klasszikus és kvázi-klasszikus atommodellek megkapó egyszerűségük ellenére jelentős sikereket értek el. Az előadásban a kedves érdeklődők erre a területre nyerhetnek betekintést. Áttekintjük a terület történetét, a pályameghatározáson alapuló Monte-Carlo módszerek fejlődését. Bemutatásra kerül két, ütközési hatáskeresztmetszetek kiszámítására alkalmazott szimuláció és ezek eredményei. Az első számítás proton és hidrogén atom ütközésére vonatkozik, míg a másodikban proton és hélium atom ütközést vizsgálunk. Az eredményeket összehasonlítjuk korábbi – hasonló szimulációkban nyert – elméleti, illetve kísérleti adatokkal. |
2014. március 26. Christof Jung Instituto de Ciencias Físicas, Universidad Nacional Autónoma de México, Cuernavaca Coupling of an additional degree of freedom to a chaotic system We add an additional degree of freedom to an already existing chaotic system. In the domain of the corresponding Poincare map there exist 2 dimensional normally hyperbolic invariant manifolds (NHIMs) on which the Poincare map shows how this additional degree of freedom interacts with the other degrees of freedom. The development scenario of this restricted 2 dimensional map under increasing coupling strength is again the universal scenario of the standard map. |
2014. április 23. Nagy Márton ELTE Atomfizikai Tanszék Hidrodinamikai modellezés a nehézionfizikában – áttekintés és újabb eredmények A nehézionfizikai kutatásban a kvarkanyag kollektív tulajdonságait, fázisátalakulását vizsgáljuk. Röviden bemutatom azokat a kísérleti eredményeket, amelyek a nehézion-ütközésekben létrejövő anyag folyadék-jellegét támasztják alá. Áttekintem a hidrodinamikai modellezés módszerét, a relativisztikus hidrodinamikai egyenleteket. Szót ejtek az egzakt megoldások szerepéről, ilyenek kereséséről. Új eredményként ismertetem a nemrégen talált forogva táguló ellipszoidokat leíró megoldásokat, valamint ezek nehézionfizikai fenomenológiai jelentőségét: ezek segítségével meg lehet határozni az ütközésben létrejövő táguló kvarkanyag forgásának mértékét, elfordulásának szögét. Ezzel pedig az időfejlődésnek, az anyag állapotegyenletének új, eddig kísérletileg nem vizsgált vonatkozásai tárulhatnak fel. |
2014. április 30. Tőkési Károly Magyar Tudományos Akadémia, Atommagkutató Intézet, Debrecen Többszörös szórások atomi ütközésekben – Fermi típusú gyorsítás Előadásomban az ionizáció egy olyan speciális esetével foglalkozom, amikor ion-atom ütközésekben az ionizáció soklépcsős folyamat eredménye, azaz az elektron többször szóródik a lövedéken és a célatom magján mielőtt szabaddá válik. Az ionizációnak ezt a formáját tekinthetjük úgy, mint egy mikroszkopikus ping-pong játszmát, ahol a labda szerepét az elektron, az ütőkét pedig a lövedék és a célatom játssza. Ilyen bonyolult, többszörös szórási folyamatok természetesen csak magasabb rendben, célszerűen nemperturbatív elméleti módszerekkel tárgyalhatók. Ilyen például a klasszikus pályájú Monte Carlo (Classical Trajectory Monte Carlo – CTMC) módszer, amely például a háromtest problémát árnyékolt Coulomb potenciálok esetében is igen hatékonyan tudja kezelni. CTMC módszerrel kiszámoltam az ionizált elektron emissziós szöge és energiája szerinti kétszeresen differenciális hatáskeresztmetszeteket. Eredményeim igen jó egyezésben vannak a kísérleti megfigyelésekkel, a többszörös szórási folyamatok által eredményezett határozott csúcsokat és vállakat is részletesen leírják. Elméleti számításaim alapján megmutatom, hogy ion-atom ütközésekben a céltárgy ionizációját többszörös szórások is okozhatják, sőt a lövedék sebességének csökkenésével a folyamat dominánssá válik. Előadásomban az utóbbi 10 év fontosabb kutatási eredményeimet fogom összefoglalni ebben a témában. Először kisebb sorozatú szórásokra, háromszoros (lövedék-céltárgy-lövedék), valamint négyszeres (lövedék-céltárgy-lövedék-céltárgy) ütközések elméleti leírására mutatok példát, majd kisebb lövedék energiák esetében 9, 12-szeres ütközésekre is. |
2014. május 7. Szöllősi Gergely ELTE-MTA “Lendület” Biofizika Kutatócsoport A fajfa és génfák közös rekonstrukciója Mára több, mint ezer organizmus teljes genomszekvenciája ismert. Az ezekben rejlő evolúciós információ feltárása és azok hasznosítása, élő, ill. már kihalt organizmusok rendszerszintű tulajdonságainak megértése a kortárs biológia egyik legizgalmasabb kihívása. Bár maguk a genomszekvenciák rendelkezésünkre állnak, a genomevolúció rekonstrukcióját komplikálja a genomokban található egyes gének fragmentált, gyakorta látszólagosan ellentmondásos története. Az egyes géncsaládok története ugyanis egyedi topológiával és (a szekvenciaváltozás rátáját jellemző) ághosszakkal rendelkező génfával jellemezhető. Az egyedi génfák erdejének összehasonlítása és a bennük rejlő evolúciós történet megértése csak az ezeket a géneket hordozó fajok "történelmének" segítségével lehetséges, ez viszont gyakran ismeretlen. Ahhoz tehát, hogy rekonstruáljuk a fajok történelmét és feltárjuk a gének történetét, szükséges a kettő kapcsolatának explicit modellezése. Ma az az izgalmas helyzet áll fenn, hogy a DNS-szekvenálási technológiák, a számítógépes módszerek és erőforrások, ill. az algoritmikai és matematikai technikák olyan szintre értek, hogy lehetővé teszik a szerveződés szintek közötti összefüggéseinek modellezését. A közelmúltban ezt a lehetőséget megragadva olyan módszereket fejlesztettünk ki, amelyek a külön-külön kuszának tűnő géntörténetek sokaságát egy, a közös fajfa mentén történő evolúciós folyamatként szemlélik. Több tucat teljes genomszekvencián alapuló adathalmaz segítségével megmutattuk, hogy a fajfa és génfák közös rekonstrukciója drámaian pontosabb génfákat eredményez, mint a géncsaládokat külön-külön kezelő, kizárólag szekvencián alapuló módszerek. Ez azért jelentős felismerés, mert pontosabb génfák segítségével az ősi genomok géntartalmáról is pontosabb képet kapunk és lehetőség nyílik ősi organizmusok rendszerszintű tulajdonságainak, valamint ősi gének közötti interakcióknak a meghatározására. Szöllősi, Boussau, Abby, Tannier and Daubin PNAS (2012) Phylogenetic modeling of lateral gene transfer reconstructs the pattern and relative timing of speciations Boussau, Szöllősi, Duret, Gouy, Tannier and Daubin Genome Res. (2013) Genome-scale coestimation of species and gene trees Szöllősi, Tannier, Lartillot and Daubin Systematic Biology (2013) Lateral Gene Transfer from the Dead Szöllősi, Rosikiewicz, Boussau, Tannier and Daubin Systematic Biology (2013) Efficient exploration of the space of reconciled gene trees Szöllősi, Tannier, Daubin and Boussau Systematic Biology (2014) The inference of gene trees with species trees |
2014. május 14. PhD, tudományos munkatárs, ELTE Biológiai Fizika Tanszék Csoportos viselkedés és automatizált etológia A modern érzékelő technológiák segítségével egyre több lehetőség nyílik az élőlények viselkedésének automatizált, nagy adatmennyiségen alapuló vizsgálatára. A párhuzamosítható mérő és feldolgozó rendszerek segítségével a csoportos mozgás, csoportos viselkedés kutatása is új irányokat vett, részben építve a statisztikus fizika eszköztárára és módszereire. Előadásomban áttekintjük a csoportos mozgás kutatásának legújabb, modern információs technológiákra épülő fejezeteit, valamint részletesebben bemutatom a tanszéken futó EU ERC COLLMOT projekt néhány kapcsolódó izgalmas kutatását. |
2014. május 21. Biró Tamás Sándor MTA Wigner FK RMI, Nehézion Kutatócsoport Entrópia-formula fluktuáló hőtartállyal A hőtartály véges hőkapacitása és a hőmérséklet fluktuációja az ismert kanonikus exponenciális súlyfaktor módosulására vezetnek. Megkívánva egy deformált K(S) entrópiafüggvényen alapuló statisztikus súly függetlenségét az egyrészecske energiától, a K(S)-t meghatározó differenciálegyenletre jutunk. Az entrópia-formulát, K(S) = ∑i pi K(–log pi), ezúton a C teljes hőkapacitás és a hőmérséklet-fluktuációk varianciája paraméterezi. Végtelen nagy variancia esetén egy új, paraméter-mentes entrópia - valószínűség összefüggés bontakozik ki. |
2014. május 28. Wigner Fizikai Kutatóközpont, SZFI Hogyan befolyásolja a részecskék alakja a nyírt szemcsés anyagok sűrűségét? Nyírási deformációnak kitett szemcsés anyagokban egyszerre jelentkezhet a Reynolds-tágulás, a hely szerinti, valamint az orientációs rendeződés. Az előadásban kísérleti eredményeket mutatok be, melyben összehasonlítjuk hosszúkás, lapított, valamint gömbszerű részecskékből álló szemcsés anyagok viselkedését. Nem gömbszerű részecskék esetén a Reynolds-tágulás az ezzel ellentétes hatású orientációs rendeződéssel jár, amely egy összetett felszíni profilhoz vezet. Monodiszperz gömbök kikristályosodnak a nyírási zónában, viszont ez a rendeződés érzékeny a részecskék alakjára és méreteloszlására. |
2014. június 4. MTA–ELTE Statisztikus és Biológiai Fizika Kutatócsoport Milyen pontosan mérhető a tudományos cikkek teljesítménye a hivatkozás számok és a kulcsszavak segítségével? Napjainkban az emberi tevékenység növekvő része gondolkodás és prototípusok előállítása, és folyamatosan csökken a már kigondolt és kipróbált eszközök előállítására fordított emberi munkaidő aránya. Az így előállított érték mérésén alapszik az erőforrások elosztása. Az előadás célja konkrét példák bemutatása a tudást/ismereteket termelő folyamatokban előállított érték mérésére (a tudományos kutatásban), és a módszerek kiterjesztése további hasonló folyamatokra [1]. [1] Szántó-Várnagy Ádám, et al., "Scientometrics: Untangling the topics", http://arxiv.org/abs/1403.2140 |
2014. június 11. Sándor Bulcsú Institut für Theoretische Physik, Goethe Universität, Frankfurt am Main A rövid távú emlékezet dinamikája Az agy működésének megértése napjaink legérdekesebb tudományos kérdéseinek egyike. A tág kutatási terület egy kis szeletét a munkamemória tanulmányozása képezi, mely lehetővé teszi az információ rövid ideig tartó tárolását és manipulálását. Működésében fontos szerepet játszhat a rövid távú szinaptikus plaszticitás, melynek lényeges hatása van az agy neurális hálózatainak dinamikájára. Előadásomban röviden ismertetek néhány erre vonatkozó eredményt, majd bemutatok egy általunk javasolt egyszerű modellt, melyet a dinamikai rendszerek módszereivel tanulmányozunk. A kapott bifukációs diagram érdekes értelmezési lehetőségeket nyújt. |
2014. június 18. Department of Mathematics, SUNY Stony Brook Limiting Behavior of Julia Sets of Perturbed Quadratic Maps Even the simplest nonlinear function z2 + c gives rise to chaotic dynamics resulting in very intricate mathematical objects such as the Mandelbrot set, and Julia sets. In this talk we first go over some basic properties of the Mandelbrot set, and Julia sets. We then go on to describe novel results on the behavior of Julia sets of certain families of rational maps arising from z2 + c by adding a small perturbation term λ/z2 and taking the limit as λ → 0. We will see that for certain c values the resulting Julia sets have some astonishing geometric and topological properties. Using symbolic dynamics and Cantor necklaces, we prove that as λ → 0, the Julia for this family set evolves into a space-filling fractal curve. |
2014. június 25. MTA–ELTE Statisztikus és Biológiai Fizika Kutatócsoport Hierarchikusan címkézett hálózatok és címke hierarchiák A természetben gyakran fordulnak elő hierarchikusan szerveződő rendszerek, a gén regulációs hálózatoktól kezdve különféle csoportos állatok viselkedésén keresztül egészen a társadalmi kapcsolatok hálózatáig. Annak megállapítása, mérése, hogy egy hálózat mennyire hierarchikus egy nemtriviális feladat, hiszen a kapcsolatok sok esetben nem követik szorosan a csúcsok hierarchiáját. Egy szorosan kapcsolódó, szintén nagyon érdekes problémakört nyújtanak azok a rendszerek, melyeknél maga a hálózat nem hierarchikus, viszont a csúcsokhoz társított címkék (kulcsszavak, annotációk, stb.) egy hierarchiába szerveződnek. Az előadás bevezető részében áttekintő jelleggel vázolunk néhány hálózati hierarchia mértéket, majd rátérünk a hierarchikusan címkézett hálózatok statisztikus tulajdonságainak vizsgálatára. Végül bemutatásra kerül egy hierarchia visszafejtő keretrendszer, mely a hálózati struktúra alapján próbálja megtalálni a hálózathoz legjobban illeszkedő hierarchiát. |
2014. július 2. Drótos Gábor MTA–ELTE Elméleti Fizika Kutatócsoport Az Alpine Summer School tanulságai Beszámoló a 2014. június 9–18. között Valsavarenche-ben (Olaszország) megrendezett Alpine Summer School – Dynamics, Stochastics and Predictability of the Climate System (http://www.to.isac.cnr.it/aosta/) tanulságairól. |
2014. július 9. Czégel Dániel végzős ELTE BSc fizikus hallgató Hierarchia mérése komplex hálózatokban Hogyan alakul ki spontán módon hierarchikus szerveződés a természetben, illetve a társadalomban? Ahhoz, hogy ezt a kérdést vizsgálni tudjuk matematikai modellek segítségével, először is szükség van arra, hogy meg tudjuk mérni a hierarchia mértékét a vizsgált rendszerekben. Előadásomban bemutatok egy általános eljárást olyan irányított hálózatokon értelmezett hierarchiamértékek létrehozására, melyek megfelelnek néhány természetes kritériumnak. Két konkrét mértéket is bemutatok, amelyek az előző általános eljárás speciális esetei, és összehasonlítom őket az irodalomban megtalálható korábban definiált mértékekkel. |
2014. július 16. György Korniss Department of Physics, Applied Physics, and Astronomy The Impact of Time Delays on Network Synchronization and Coordination in a Noisy Environment Coordinating, distributing, and balancing resources in networks is a complex task and it is very sensitive to time delays. To understand and manage the collective response in these coupled interacting systems, one must understand the interplay of stochastic effects, network connections, and time delays. In synchronization and coordination problems in coupled interacting systems individual units attempt to adjust their local state variables (e.g., pace, orientation, load) in a decentralized fashion. They interact or communicate only with their local neighbors in the network, often with explicit or implicit intention to improve global performance. Applications of the corresponding models range from physics, biology, computer science to control theory. I will discuss the effects of nonzero time delays in stochastic synchronization problems with linear couplings in an arbitrary network. Further, by constructing the scaling theory of the underlying fluctuations, we establish the absolute limit of synchronization efficiency in a noisy environment with uniform time delays, i.e., the minimum attainable value of the width of the synchronization landscape [1,2]. These results have also strong implications for optimization and trade-offs in network synchronization with delays.
Supported in part by DTRA, NSF, ARL, and ONR. |
2014. szeptember 17. Drótos Gábor MTA–ELTE Elméleti Fizika Kutatócsoport Az Alpine Summer School tanulságai 2. A július 2-i beszámoló folytatása a 2014. június 9–18. között Valsavarenche-ben (Olaszország) megrendezett Alpine Summer School – Dynamics, Stochastics and Predictability of the Climate System (http://www.to.isac.cnr.it/aosta/) tanulságairól. |
2014. szeptember 24. Ksenia Guseva, Ulrike Feudel Theoretical Physics/Complex Systems, ICBM, University of Oldenburg, 26129 Oldenburg, Germany Aggregation and fragmentation processes in synthetic turbulent flow We analyze the aggregation-fragmentation dynamics of inertial particles in a synthetic turbulent flow. This flow is able to reproduce some of the properties of homogeneous isotropic turbulence at the dissipative scale. We consider that aggregation events happen under particle collision, whether fragmentation occurs due to shear forces exerted on the particle by the flow field. We investigate how the time scales of the flow and of the aggregation/fragmentation events can influence the size distribution of aggregates at the steady state. |
2014. október 1. Kunihiko Kaneko Research Center for Complex Systems Biology, University of Tokyo, Komaba Dynamical Systems with Time-scale Interference for a Theory of Biological Plasticity and Robustness
Biological dynamical systems both have plasticity to adapt novel environments and
robustness to keep their internal state. I will discuss dynamical-systems approaches to deal
with the plasticity and robustness, stressing the importance of interference between modes
with distinct time scales. The topics will cover.
Reference: |
2014. október 22. György Tegze MTA Wigner Research Centre for Physics Fully resolved simulation (FRS) of finite size particles in convecting fluids We briefly review methods available for FRS of particle laden flows; including specific features, applicability and computational efficiency. The fictitious domain method for immersed rigid bodies [1], and our multi-grid solution technique for the incompressible Navier-Stokes will be discussed in detail. We show the key ideas of algorithm optimizations specific to many-core hardware (i.e. graphics processors) and modern parallel programming paradigms. Finally, we analyze not so dilute particle laden flows in a lid-driven cavity for various Reynolds numbers and particle Reynolds numbers. [1] Apte, SV, Martin, M, Patankar NA, A numerical method for fully resolved simulation (FRS) of rigid particle-flow interactions in complex flows, JOURNAL OF COMPUTATIONAL PHYSICS, 228 (8): 2712-2738 MAY 1 2009. |
2014. november 3–5. Yosef Ashkenazy Ben-Gurion University of the Negev, Israel Deep ocean dynamics under present and past climate conditions Oceans in general and the deep ocean in particular play an important role in the climate system through various mechanisms on many temporal and spatial scales. During the three lectures we will review and explore the mechanisms associated with deep ocean dynamics at different time periods of Earth history. We will start by describing classical theories for the thermohaline circulation and will then show the effect of winds on this circulation and its relation to millennium time scale oceanic variability. We then will explore ocean dynamics under complete ice cover, mimicking the most drastic climate events in Earth history, the Snowball Earth glaciations. We will then present the effect of wind stress variability on deep ocean dynamics. Detailed description and relevant publications related to each of the topics described above is followed. 1) A wind-induced thermohaline circulation hysteresis and millennial variability regimes
|
2014. november 19. Horváth Dezső MTA Wigner FK, Budapest és Atomki, Debrecen A Higgs-bozon keresése: a kizárás és felfedezés statisztikus kalandja A részecskefizika elmélete, a standard modell feltételezi egy furcsa részecske, a Higgs-bozon létezését. Megfigyelésére 40 éve törekszünk, és végre a CERN-ben két óriási együttműködésnek ez sikerült. Az előadásban áttekintem azokat a statisztikus módszereket, amelyek segítségével a LEP ütköztetőnél kizártuk, az LHC-nál pedig megfigyeltük a Higgs-bozont. |
2014. november 26. és december 3. Barna Imre Ferenc Wigner Kutatóközpont, Plazmafizikai Osztály Különféle többdimenziós viszkózus hidrodinamikai egyenletek önhasonló megoldásai Előadásom bevezetőjében elmagyarázom az önhasonló megoldások szemléletes fizikai jelentését. Ezek után a viszkózus hidrodinamikai egyenleteket osztályozom, összenyomhatóság, összenyomhatatlanság, Newtoni illetve nem-Newtoni jelleg szerint. Végül alkalmazom rájuk a két illetve három dimenziós önhasonló Ansatz-ot. A megoldásokat egymással is összehasonlítom illetve diszkutálom. Előadásom végén megemlítem további hasonló jellegű de nem hidrodinamikai munkáimat. Három releváns publikáció:
|
2014. december 10. Tóth Gábor ELTE TTK Komplex Rendszerek Fizikája Tanszék Kétdimenziós turbulens áramlás szimulációja rács Boltzmann módszerrel Kvázi-kétdimenziós áramlások gyakran alakulhatnak ki sekély folyadékokban, forgatott, illetve sűrűség rétegezett közegekben. A megfigyelések és mérésekkel történő összehasonlítások alapján ezek leírásának nagyon jó közelítését adják a kétdimenziós (síkbeli) áramlások, ahol a sebességvektorok két komponenssel rendelkeznek. Munkánk során rács Boltzmann módszert (LBM) alkalmaztunk kétdimenziós turbulens áramlások modellezésére. A rács Boltzmann módszer újdonsága, hogy az áramlási tér minden egyes térfogatelemében diszkretizált (kvantált) eloszlásfüggvényekkel írjuk le az áramlást. Az áramlási térre így felírt közelítő matematikai modell jól használható különböző áramlások modellezésére. Az előadás során rövid elméleti összefoglalót próbálunk adni az LBM elméleti hátteréről és saját szimulációs eredményeinkről. Elõször röviden összefoglaljuk, hogy hogyan épül a módszer a Boltzmann-egyenletre, illetve, hogy hogyan kapható meg a Navier-Stokes egyenlet másodrendű közelítése. A szimulációkat merev fallal határolt, zárt terekben futtattuk. A központi kérdés, mellyel foglalkoztunk a kiértékelések során, hogy milyen hatással van a fal és az örvények kölcsönhatása az áramlás időbeli fejlődésére. Amennyiben minden fizikai paramétert és kezdőfeltételt azonosan állítunk be, hogyan függ az áramlás időbeli lefolyása az áramlási tér geometriájától? Hogyan függenek olyan makroszkopikus mennyiségek, mint pl. a teljes kinetikus energia és ensztrófia, a falak minőségétől, azaz pl. a falak érdességétől? Mennyiben befolyásolja a fal érdessége az áramlást, közelebbről nézve az örvények és a fal kölcsönhatását? Hogyan is lehet pontosan definiálni, hogy mit értünk a fal érdességén? Az előadás végén az eddig talált eredményeink feltételezhető környezeti relevanciáját mutatnánk meg. Az interneten egy szabadon hozzáférhető, több évtizedet átölelő tengeráramlási sebességtér adatbázisát elemeztük az USA nyugati partjánál. Bár az eltérés a szimulált és valós rendszerek között jelentős (teljesen más gerjesztések, kezdő és peremfeltételek, stb.), ennek ellenére felfedezni véljük a szimulációs eredményeinkből látható örvényleválási effektus természetbeli előfordulását. |
2014. december 17. Horváth Dezső MTA Wigner FK, Budapest és Atomki, Debrecen A Higgs-bozon keresése: a kizárás és felfedezés statisztikus kalandja II. A részecskefizika elmélete, a standard modell feltételezi egy furcsa részecske, a Higgs-bozon létezését. Megfigyelésére 40 éve törekszünk, és végre a CERN-ben két óriási együttműködésnek ez sikerült. Az előadásban áttekintem azokat a statisztikus módszereket, amelyek segítségével a LEP ütköztetőnél kizártuk, az LHC-nál pedig megfigyeltük a Higgs-bozont. |
ÜNNEPI STATISZTIKUS FIZIKAI SZEMINÁRIUM 2014. december 29. Az épület zárva lesz, úgyhogy egy kicsit előbb gyertek a Főportához (a villamosmegállóhoz legközelebbi bejárat), s hívjátok az 1-372-2516, vagy a 06-20-486-9234 számot (Rácz Zoltán), s lemegyünk értetek. Előadások: 10-12 perc + 3-5 perc diszkusszió
|
VISSZA AZ AKTUÁLIS PROGRAMHOZ --- BACK TO CURRENT PROGRAM További előadások:
1999
2000
2001
2002
2003
2004
2005
2006
2007
2008
2009 |
Page maintained by Tímea Haszpra --- Haszpra Tímea tartja karban ezt az oldalt.